Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel eldőlt, hogy a mintegy 102 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára. A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a oldalon is tájékozódhatnak a ponthatárokról. A koronavírus-járvány miatt egy év kihagyás után tartották meg a hivatalos ponthatárváró eseményt Budapesten. Ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi campusán, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szimbolikus gombnyomással hirdette ki a ponthatárokat. Rövid köszöntőjében Schanda Tamás és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke is azt hangsúlyozta, nehéz időszakon vannak túl a diákok, akik közül százezernél is többen döntöttek úgy, hogy továbbtanulnak. Brassói Sándor a munkatársainak is megköszönte a munkáját, hogy időben értesíteni tudják a felvételizőket.
A leendő jogászoknak osztatlan, nappali, államilag finanszírozott képzésre a Károli Gáspár Református Egyetemen 474, a Széchenyi István Egyetemen 465, a Debreceni és a Miskolci Egyetemen 461, az ELTE-n, a Pázmányon, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen 460 pont kellett a sikeres felvételihez. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának általános orvos szakára osztatlan nappali, államilag finanszírozott képzésre 441 ponttal, a Szegedi Tudományegyetemen 427 ponttal lehetett bejutni, Debrecenben 423 pont is elég volt. A Műszaki Egyetemre a leendő mechatronikai mérnökök 451 ponttal kerülhettek be, az építészmérnöki képzésre 380, a gépészmérnöki képzésre 365, a villamosmérnökire 360 pont volt a határ. A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal (OH) közreműködésével, egy informatikai algoritmussal határozták meg. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolta. Minél többen, minél nagyobb pontszámmal jelentkeznek első helyen egy szakra, annál magasabb lett az adott szak ponthatára.
Ezt követi a Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok képzése (468 és 467). A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment képzése áll 466 ponttal, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzése követ (463). A felsőoktatási képzésekre jelentkezők a oldalon is ellenőrizhetik, hogy sikerült-e felvételt nyerniük.
Kiadja a HVG Kiadó Zrt. 1037 Budapest, Montevideo utca 14. Tel: +3614362423 +3614362001 (HVG központ) Fax: +3614362014 E-mail: [email protected] Szerkesztők: Csik Veronika Tóth Alexandra [email protected] Termékmenedzser: Bebesy Anna Fejlesztési igazgató: Tinnyei István Online Divízióvezető: Kékesi Zsuzsa Médiaértékesítés: László Éva Tel: +36309774842 Online tanfolyamok
Minden jelentkező egyetlen képzésre kerülhetett csak be, a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, ahol összpontszáma elérte vagy meghaladta a felvételi ponthatárt. Amennyiben egyetlen megjelölt képzéshez sem elegendő a jelentkező pontszáma, ebben az eljárásban nem vehették fel felsőoktatási intézménybe. Azok a fiatalok, akik nem nyertek felvételt, a pótfelvételi során jelentkezhetnek újra. Az OH tájékoztatása szerint a diákok a besorolási döntés ellen közigazgatási perben kérhetnek jogorvoslatot a besorolási döntés közlésétől számított harminc napon belül. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de az Oktatási Hivatalhoz elküldve kell benyújtani Ügyfélkapun keresztül elektronikusan vagy Ügyfélkapu hiányában papíralapon – három példányban – a 1380 Budapest, Pf. 1190 postacímen. Ügyfélkapuval rendelkező jelentkezők a honlapon található perkapun keresztül, az ott megadott űrlap kitöltésével is élhetnek a jogorvoslat lehetőségével. Ügyfélkapuval nem rendelkezők a honlapon a Kérvénytár menüpontból letölthető formanyomtatvány segítségével készíthetik el kereseti kérelmüket.
2 Generációs Ház Eladó, 2024