Aki ráharap, szerencsés lesz. Luca-nap köszöntése egy svéd luteránus templomban 2007-ben (Foto: Wikimedia) A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Ez utóbbi terjedt el a néphagyományban. Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mind december 13-hoz, Luca napjához. Ez a nap épp úgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására. Az első látogatóból a várható állatszaporulatra jósoltak. Ugyanis, ha Luca reggelén férfi lép a házba, a szaporodás bika lesz, ha pedig nőlátogató érkezik, üsző. Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és elzárták a seprűket, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok.
Luca napján jártak az ártó és rossz szellemek, ezért több féle védekezési mód alakult ki a boszorkányok ellen. Fokhagyma evése, lenyelése vagy kereszt rajzolása az ólakra, ajtókra és az állatok homlokára fokhagymával. Tilos volt ezen a napon a kölcsönadást, akár pénzről, akár tárgyakról vagy élelmiszerekről legyen szó. Amit meg akartak rontani, azt ellopták, vagy annak egy darabját és a keresztútra vitték. Akár tejet, vagy valakinek a ruhadarabját, tyúktollát, főztjének egy morzsáját.. Jóslások: Lucapogácsa: a sütőbe a nyers pogácsák tetejére tollat fektettek és akinek megperzselődött a sütőben, ott hamarosan valaki meghal. Szeged környékén férfi neveket sütöttek a pogácsába, amelyiket először kivette a lány, azt gondolták, az lesz a férje… Rakták, gombócba is a férfineveket, és amelyik először feljött a víz tetejére, az volt a férj jelölt Elkezdtek egy almát enni, minden nap haraptak belőle egyet, és akivel szenteste először találkoztak férfival, olyan nevű férjet vártak Felírtak 13 nevet és minden nap elégettek egyet, ami karácsonyra maradt az volt a leendő férj neve.
Így magyarázható, hogy a magyar népi képzelet szerint is december hó folyamán e naphoz kötődik a legtöbb varázslás, népi babona. (Ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-én következik be. A magyar néphitben Luca alakja kettős, egyrészt kapcsolatos a legendabeli Szent Lucával, másrészt egy boszorkányszerű, rontó nőalakkal Lucapuca, Luca-asszony. Aki magyar hazánkban egy ártó, rontó nőalak, még az ősi hiedelemvilágból származó boszorkán aki ezen az éjszakán és napon az emberek, állatok kárát okozhatja. Emiatt korábban ritkán adták e nevet a lánygyermekeknek, mióta azonban ez az archaikus hagyomány háttérbe szorult, gyakoribbak lettek nálunk is a Lucák. Luca a legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért házasságszerző szentnek is tartották. A hagyomány szerint Luca neve napján meggyfaágat vágtak, vízbe tették, s ha kizöldült, a lány a következő évben férjhez ment. Varázslások, babonák, Luca széke Luca napján egykor számos szokás volt divatban. Mindenekelőtt az úgynevezett Luca-búza keltetése.
Luca napjához ( december 13. ) több népszokás is kapcsolódik. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja (eltérően a mai téli napfordulótól, ami december 21 -re, esetenként 22-ére esik). [1] Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek. Luca-nap köszöntése egy svéd luteránus templomban 2007-ben " Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok! Tiktyok, luggyok ülőssek legyenek, Fejszéjek, furójok élessek legyenek! Ú' megállanak a helibe, mint a fűzfa a tövibe! Akkora disznójuk legyen, mint a hidas, Akkora szalonnájok legyen, mint a pajtakapu, Ollan hosszu kóbászuk legyen, mint a falu hossza, Annyi töpörtőjük legyen, mint a tengerben a föveny, Annyi pénzek legyen, mint az égen a csillag, Annyi csirkéjük legyen, mint a kertben a fűszál! Luca, Luca, kitty-kotty! " – Lucázás a vasi Perenye községben) Eredete Szerkesztés Ezen a napon Szent Lúciára emlékezünk, aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett.
Luca napi népszokások Szent Luca, akinek alakját köszöntik ezen a napon, a legendák szerint Kr. u. a III. és IV. század fordulóján élt Szicília szigetén, Siracusában. Egyszer álmában megjelent neki a szent Ágota, aki hívta az égiek seregébe. Mikor felébredt, Luca kérte édesanyját, hogy ne adják férjhez, mert ő immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát. Ebbe az elhagyott vőlegény nem tudott belenyugodni, ezért feljelentette a lányt keresztény hite miatt. Lucát kegyetlen kínzások alá vonták, de Ő mégsem adta fel a hitét. Végül rabtartói elvágták a torkát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte. Luca neve a latin "lux", azaz fény szóból származik. A fénnyel való kapcsolata miatt már a középkorban a szemfájósok védőszentjének is tekintették. Maga Dante is megemlékezik erről az Isteni Színjátékban. A Gergely-féle naptárreform (1582) előtt az esztendő legrövidebb, egyúttal a téli napforduló kezdőnapja volt. Ezért ez a nap tele van tilalmakkal, jóslásokkal, amelyek az újév napjához kapcsolódó hiedelmekhez hasonlóan a következő esztendőre befolyással vannak.
2 Generációs Ház Eladó, 2024