A XNUMX. század végén az uralkodó energetikai modellt két okból kezdték megkérdőjelezni: A fosszilis tüzelőanyagok elégetése által okozott környezeti problémák, például a nagyvárosokban kialakult szmog-epizódok, mint pl London vagy Los Angeles, vagy a bolygó globális felmelegedése. A nukleáris energia felhasználásának kockázata, olyan balesetekben, mint Csernobil. Az energia definíciójának ismeretében elkezdhetjük tanulmányozni annak osztályozását. Besorolás Megújuló energiaforrások Tiszta energiaként is ismert megújuló energia a legfontosabb, mert szerepet játszik a környezetvédelemben és a technológiai fejlődésben. Ezek az energiaforrások a természet kimeríthetetlen erőforrásait (például napsugár, szél, víz stb. ) Használják fel az energia kinyerésére. A létező megújuló energiaforrások közül a következők vannak: Napenergia: Ahogy a neve is sugallja, ez az energia a napfényt használja áramtermelésre. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a napenergia a híres napelemeket és a szolár autókat is előállította.
Kép: Pixabay Hogyan gyorsítsuk az energiaátmenetet Magyarországon? dec. 07. 09:00 - 13:15 A Magyar Természetvédők Szövetsége online konferenciát szervez, amelyben társszervezőként veszünk részt.
Kadri Simson, a tagországi energiaügyekért felelős miniszterek tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: a megújuló energiára, illetve az energiahatékonysági irányelvre vonatkozó megállapodások az Irány az 55%! nevű klímacsomag keretében az EU éghajlatvédelmi átállásának energiaügyi kérdéseivel foglalkoznak. Mint mondta: az elfogadott megemelt célkitűzések jelentősen hozzájárulnak majd az EU azon átfogó céljának eléréséhez, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása. A Tanács a közleményében arról tájékoztatott, hogy a szakminiszterek a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan 2022-re 0, 2 százalékban, 2025-re 1 százalékban, 2030-ra pedig 4, 4 százalékban határozták meg a közlekedési ágazat számára biztosított, megújuló energiákon belül a fejlett bioüzemanyagok részarányára vonatkozó kötelező részcélt. A közlekedésben használt, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok - többnyire megújuló hidrogén és hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok - tekintetében a Tanács 2, 6 százalékos indikatív részcélról állapodott meg, amely 5, 2 százaléknak felel meg, ha 2030-ra teljesül a megújuló energiának a közlekedésben felhasznált végsőenergia-fogyasztáson belüli részarányában kifejezett cél.
Továbbá a geotermális energia és a biomassza- sorolja a klímaszakértő. Azonban hozzáteszi, a biomassza egy vitatott kategória. Ennek oka, hogy előállítása során mesterséges körülmények között termesztenek növényeket, amiket ezután erőművekben égetnek el. Sokan azért vitatják a biomassza környezetkímélő hatását, mivel a folyamat során a termőföld kimerítésével tudják ezeket a növényeket megtermeszteni. A nukleáris energiaforrásokat ugyan nem sorolhatjuk ebbe a halmazba- mivel az energia előállításához fűtőanyag, urán is szükséges – azonban ebből akkora készletekkel rendelkezünk, hogy nem kell azért aggódnunk, hogy elfogy. A klímaszakértő ezt úgy magyarázza, hogy becslések szerint kb. 35 millió tonna viszonylag könnyen kibányászható, és alig pár tonna szükséges egy erőmű hosszútávú működtetéséhez. Miért fontosak a megújuló energiaforrások? A nem megújuló energiaforrások használata többféle olyan problémát vet fel, amelyek nem állnak összhangban az emberiség fenntartható fejlődésével. Ezek az energiahordozók korlátozottan találhatók meg a föld felszínén vagy az alatt.
(Kiemelt kép: Napelempark a hollandiai Biddinghuizenben. Fotó: Vincent Jannink/AFP)
Az atomerőművek elhasznált fűtőelemei olyan radioaktív anyagok, amelyek az élőlények egészségére veszélyesek, és amelyek biztonságos tárolása költséges és sok emberöltőn át fennmaradó kockázatot okoz. kőszén: évente több mint 7, 5 milliárd tonnát bányásznak világszerte, a készleteket kb. 130 évre elegendőnek becsülik. A kibányászott kőszén évi mennyisége tavaly 6, 6%-kal nőtt az előző évihez képest, az 1999-es állapothoz képest pedig átlagosan évi 4, 4%-kal nőtt az évente kibányászott mennyiség. [1] kőolaj: Naponta több mint 74 millió barrelnyi olajat hoznak jelenleg a felszínre, [2] és ez a jelenlegi 1, 653 milliárd barrelnyi bizonyított készlettel számolva 54 évre elegendő, feltételezve, hogy a felhasználás nem növekszik. [3] földgáz: Az Energy Information Agency jelentése szerint a világ földgázkészletei 60 évre elegendőek a jelenlegi fogyasztási trendek szerint, a valóságban azonban ez növekszik. További gondokat okozhat, hogy szemben a kőolajjal, a földgáz tengeri szállítása nem megoldott.
Ezek a megoldások mind hosszú távú, kapacitáscsökkenés nélküli energiatárolást tesznek lehetővé, így ideálisak a kieső energiatermelés pótlására – olykor hetekig, akár hónapokig is. Összekapcsolás Röviden, amikor a megújuló energiaforrásokra gondolunk, akkor egy olyan intelligens, rugalmas, többirányú hálózatot kell elképzelnünk, amelynek működése merőben eltér a jelenlegi infrastruktúra működésétől. Nem csupán arról van szó, hogy a jelenlegi villamosenergia-termelő kapacitásunkat felváltja egy környezetbarát megoldás: a kereslet és a kínálat szétválasztása paradox módon egyúttal hozzájárul az egyes ágazatok összekapcsolásához is. Míg a megújuló energiaforrások bevezetésével mindennapi életünk alapvetően szén-dioxid-mentessé válhat – az otthoni világítástól kezdve az elektromos autókon keresztül, a munkába járásig –, sajnos sok területen továbbra is a közvetlen fosszilis tüzelőanyag-ellátásra kell támaszkodnunk. Ahhoz, hogy kibocsátás-csökkentési törekvéseinket kiterjeszthessük olyan területekre is, mint a fűtés, a szállítás, valamint az olyan termékek gyártására, mint az acél és a vegyi anyagok, idővel teljesen ki kell iktatnunk ezek fosszilis tüzelőanyagon alapuló energiaigényét.
2 Generációs Ház Eladó, 2024