A magyar orvosi nyelv a magyar nyelv ikertestvére. Együtt születtek, hiszen legelső szavaink között az egészséggel kapcsolatosak is megjelentek. Az ikertestvérek csecsemőkora és cseperedése is azonos úton járt, az orvosi nyelv szaknyelvvé alakulása csak az orvoslás mesterséggé válásával jött létre, úgy hat–hétszáz évvel ezelőtt. A kötet is ezt az időszakot igyekszik feltárni a teljesség igénye nélkül. A magyar orvosi nyelv történetének ismertetésében egyrészt a nyelvi korszakolás szolgált zsinórmértékül, de a kérdést más szempontok (társaságok, folyóiratok, orvostudományi területek stb. ) szerint is megközelítették a szerzők. Külön fejezetet szenteltek az orvosi nyelvünkkel behatóan foglalkozó orvosok munkásságának. Sokszakmás összeállítás: nyelvészek, orvosok, gyógyszerészek, orvostörténészek stb. közös munkája. Orvosi nyelvünk félezer éve bővelkedett eseményekben, ennek ellenére történetét még senki nem írta meg, így hiánypótló a mű. Új úton jártak a szerzők és a szerkesztők, és izgalmas történelmi tablót állítottak össze a középkori boszorkányperek jegyzőkönyveiben felbukkanó betegségnevektől a XIX-XX.
Természetes, hogy az első magyar szavak szórványemlékekben tűnnek fel. Külföldi szórványemlékek is tartalmaznak magyar szavakat, leginkább helységneveket és személyneveket. A Tihanyi Apátság alapítólevele bár latin nyelvű, 58 magyar szót tartalmaz, és megőrizte számunkra az első magyar mondatszerűséget: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea" vagyis: a fehérvárra menő hadi útra. Látható, a "reá" még nem vált raggá, a "menő" is másképp hangzott, több szó végén még ott a tővéghangzó. Az első magyar szövegemlék egy prózai szöveg, a Halotti beszéd és könyörgés 1200 körülről. Ez egy temetési beszéd, melyet már sokszori elmondás után jegyezhettek le. A híres kezdősorok: "Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk. " Ebben is láthatók a XIII. századi nyelvállapot jellemzői: a -val/vel rag még más, amint az igeragok egy része is, de a tővéghangzók már lekoptak. A szöveg a Pray-kódexben található, és vendégszövegként került be a latin szövegek közé. Az első magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-siralom 1300 körülről a Leuveni kódexből.
Ebben a korban alapozódott meg a magyar nyelvtani rendszer, vagyis az igei személyragok, birtokos személyjelek vagy a tárgy- és viszonyragok. Az Ómagyar korban, amely a honfoglalástól a mohácsi vészig (1526) tartott, a letelepedés nemcsak a társadalmi és gazdasági életre hatott, hanem a nyelv művelésére és megszilárdítására is: a latin betűs írásbeliség megjelenésének köszönhetően már írásos emlékek maradtak fenn (a korszak vége felé már kézzel írt kódexek), gyarapodott szókincsünk (főleg szláv, német és latin szavakkal), valamint hang- és toldalékrendszer kiteljesedése figyelhető meg. Fontos megjegyezni, hogy ebben az időszakban a nyelv nyelvjárásokban él. Harmadik nyelvtörténeti fejezetünk a Középmagyar kor, amely a felvilágosodás koráig (1772) tartott. Feldúlt korszak köszöntött a magyarokra, hiszen országunk három részre szakadt, és a Rákóczi-szabadságharc is megpecsételte a mindennapokat. Nyelvünket azonban nem érte kár, sőt, fejlődött a reformációnak, könyvnyomtatásnak köszönhetően.
FÜLSZÖVEG A tankönyvcsalád egyes köteteihez évenként csatlakozó Feladatgyűjtemény feladatai a tanulók önálló tevékenységét szolgálják, meglévő anyanyelvi képességeik tudatosítását, bővítését, rendszerezését. A feladatok változatosak, sokféle munkát adnak: elemzés, fogalmazás, nyelvi fejtörő, elméleti tanulságok összefoglalása, helyesírás,... bővebben hibátlan, olvasatlan példány Beszállítói készleten A termék megvásárlásával kapható: 179 pont Eredeti ár: 1 299 Ft Online ár: 1 234 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 123 pont 2 800 Ft 2 660 Ft Törzsvásárlóként: 266 pont 3 500 Ft 3 325 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont 4 000 Ft 3 800 Ft Törzsvásárlóként: 380 pont 9 750 Ft 9 263 Ft Akciós ár: 6 825 Ft Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
"Ó én ézes urodum, Eggyen igy fiodum! Sirou anyát teküncsed, Búábeleül kinyuhhad! " Ezek az emlékek mind kézírásos emlékek, a nyomtatott magyar szövegemlékek a XVI. században jelennek meg. Az ómagyar korban fejlődik ki nálunk a kereszténység, az állami élet. Nyelvünket erős területi eltérések jellemezhették, emellett szláv és latin hatás éri. A középmagyar korszak a mohácsi vésszel, 1526-tal kezdődik és 1772-vel végződik. Ez a török megszállás kora is, ami átalakította a nyelvi viszonyokat, mert a belső vándorlások nyelvjárás-keveredést eredményeztek, és új népek települtek be. Ekkor már van könyvnyomtatás, és megindul a nyelvi egységesülés. A magyar nyelv azonban még nem volt az első számú nyelv Magyarországon, ezt az újmagyar kor teremti meg 1772 és 1920 között. Lezajlik a nyelvújítás, kialakul az írott és beszélt köznyelv, komoly szépirodalom születik, nyelvtanokat írnak, tovább egységesedik a nyelv. Az 1920-tól számított újabb magyar korban a trianoni döntés miatt államhatárok is tagolják a nyelvközösséget, a határon túli magyarok kétnyelvűekké váltak, a magyarul beszélők száma pedig fogy.
századi tudatos szakmai nyelvújításig. A jelen és a jövő a múltban gyökerezik; feltárása visz előre. Sarkalljon ez a könyv is bennünket!
2 Generációs Ház Eladó, 2024