Swot elemzés Kölcsey Ferenc Vanitatum Vanitas c. művének elemzése | A Vanitatum vanitas 1823-ban keletkezett, Kölcsey a Himnusz után írta, csekei magányában. A Himnusz párversének szokták tartani. Vanitatum vanitas Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok Mit tanít bölcs Salamon: Miképp széles e világon Minden épűl hitványságon, Nyár és harmat, tél és hó Mind csak hiábavaló! Földünk egy kis hangyafészek, Egy perchozta tűnemény; A villám és dörgő vészek Csak méhdongás, s bolygó fény; A történet röpülése Csak egy sóhajtás lengése; Pára minden pompa s ék: Egy ezred egy buborék. Sándor csillogó pályája, Nyúlvadászat, őzfutás; Etele dúló csordája Patkánycsoport, foltdarázs; Mátyás dicső csatázási, Napoleon hódítási, S waterlooi diadal: Mind csak kakasviadal. A virtus nagy tűneményi Gőz, mit hagymáz lehele; A kebel lángérzeményi Vértolúlás kínjele; A vég, melyet Sokrat ére, Catonak kihulló vére, S Zrínyi Miklós szent pora Egy bohóság láncsora. És ti bölcsek, mit hozátok Ami volna szép s jeles?
Egyszóval az érzelemmentes, indulatmentes, szemlélődő életre tanít Kölcsey. Figyelj a világra, lásd meg a dolgokat magad körül, de ne remélj, ne aggódj, ne örülj semminek, ezt hívják sztoikus filozófiá nak. Az ember akkor jut el erre a gondolatra, amikor valami nagy csalódás éri. Az ókori sztoikusok, pl. Seneca vagy Marcus Aurelius tanításai hatottak Kölcseyre: ők életvezetési tanácsként ugyanezt javasolják (az élet mulandó örömeit megvető magatartást). A bölcs ember egykedvű nyugalommal, közönyös megvetéssel néz szembe a világgal és mindennel. Ez a mindenek fölé emelkedés, az érzelmi távolságtartás, a "lelki szélcsend" az egyetlen ésszerű magatartás. Az ember legyen hideg, érzéketlen, tompa. A költő a cinikus filozófia által javasolt teljes érzéketlenség jegyében utasítja el a sorsot, az erényt, a nagyságot, a hírnevet, a tudományt, a művészetet, a boldogságot és az életet. Az utolsó sor visszakapcsol az első versszakhoz, de már a közbezárt strófák keserű tapasztalatai is benne vannak, ezért sokkal kínzóbb és lehangolóbb: Mert mozogjon avagy álljon E parányi föld veled, Lengjen fényben, vagy homályon Hold és nap fejünk felett, Bárminő színben jelentse Jöttét a vándor szerencse, Sem nem rossz az, sem nem jó: Mind csak hiábavaló!
Elemzés Pestel elemzés Irodalmi Blog A blog azoknak szól, akik irodalmat tanulnak vagy szeretik az irodalmat. Elsősorban az általános-és középiskolai tananyagként ismert szerzőkre fókuszál, számos vers-, regény-és drámaelemzéssel segítve a tanulást. Ezenkívül érdekességek, irodalmi csemegék is olvashatók a blogon, melynek célja megmutatni, hogy az irodalom, a költészet mennyi szépséggel és élménnyel ajándékoz meg minket, és milyen sokat elmond az emberről, a lélekről, a világról. A költő először a természet egészét, majd a nagy hadvezéreket, bölcseket, művészeket, végül az emberi létet, érzelmeket és a halhatatlanságra való törekvést alacsonyítja le az ironikus túlzás eszközeivel. A versforma kiválóan illeszkedik a tartalomhoz: a másodiktól a nyolcadik versszakig tulajdonképpen tizennégy négysoros epigrammát olvashatunk: három sor bevezetés, majd egy sor "csattanó". A vers filozófiai mondanivalója az utolsó két strófában rejtőzik. Az első versszakban felvillantott szentencia nyomatékosítva jelenik meg a vers végén, amit egy erőteljes nézőpontváltás (általános E/3-ből E/2-be) is jelez.
A világ értelme (ha egyáltalán van) megragadhatatlan az ok és a cél fogalmaival, éppen ezért kutatni sem érdemes. Okostankönyv Hírek és érdekességek - Magyar gyógyszer botrány Staub site könyvek Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (verselemzés) - Darált húsos torta Tarr béla sátántangó Vasvári Vivi elvetélt - Hazai sztár | Femina Agricola társasjáték
2 Generációs Ház Eladó, 2024