Szilikon gél töltetű implantátum szivárgása lassabban észlelhető, mert az sűrűbb anyag, a kiszakadástól hosszabb idő is eltelhet az észlelésig. Ez az úgynevezett "csendes szivárgás" sokszor csak rendszeres képalkotó vizsgálatokkal buktatható le. Az implantátum tokjából kiszivárgott szilikon a mellben marad, kis csomókat képez. Az implantátumot körülvevő tok egy ideig visszatartja a szilikont, nem engedi ki onnan. Ritkán előfordulhat, hogy a test más részébe is eljut, és ott keletkezik körülötte hegszövet, egy tok, amelyet a szervezet az idegen anyag elhatárolására képez. Mi a teendő az implantátum kiszakadására utaló jelek esetében? Forduljunk plasztikai sebészhez, lehetőleg a beültetést végző orvoshoz, mert ő ismeri legjobban az adott helyzetet. A vizsgálat alapján a konzultáción elmondja a lehetőségeket. A sérült implantátum minden esetben eltávolításra kerül, valamint az implantátumot körülvevő hegszövetet, a tokot is teljes egészében vagy részlegesen ki kell metszeni, mert ennek falában, a nyirokerekben rejtőznek az implantátum belsejéből származó szilikonrészecskék.
Az első rész ben megállapítottuk, hogy a csontritkulás nem zárja ki a fogászati implantáció lehetőségét. A második részben tisztáztuk, hogy a csonthiány sokkal inkább egy elhanyagolt fogínysorvadás, mint a csontritkulás következménye. Szó volt arról is, hogy az implantátumoknál egészen más szöveti kapcsolat alakul ki, mint a saját fogaknál, a fogínysorvadás pedig kifejezetten a fogakat körülvevő szöveteket érinti; vagyis implantátum beültetése esetén a fogínysorvadás nem alakul ki. És mégis, implantátum mellett/alatt is bekövetkezhet mennyiségi csontpusztulás! És bár ennek az esélye rendkívül kicsi, fontos, hogy erről is írjunk. Hogyan (NEM) veszíthetünk el implantátumot? Nincsen teljesen kockázatmentes sebészeti beavatkozás egyetlen sebészeti szakterületen, így a fogászaton belül sem! Ez nem teljesen egzakt tudomány, hiszen egy-egy eset kimenetele nem csak és kizárólag az orvos szakértelmén, az eljárás alapos előkészítésén és szakszerű kivitelezésén múlik; egyéb – olykor előre nem látott vagy kiszámíthatatlan – tényezők is befolyásolhatják azt.
Vajon minden állkapocs alkalmas implantátum beültetésére? Sajnos vannak bizonyos kizáró tényezők, melyek esetén más megoldást kell alkalmazni az elvesztett fogak pótlására. Ilyen esetek például: – erős csontmennyiség elvesztése esetén, amikor a csontpótlás lehetősége sem nyújt kielégítő megoldást – súlyos vérképzőszervi betegségek, súlyos véralvadási zavarok esetén – kezeletlen cukorbetegségnél – daganatos megbetegedés, kemoterápia idején – túlzott dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfüggőség kizáró tényező Implantálás csontpótlással Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű csont, különböző csontpótló módszerek kel általában orvosolható a probléma. Számos típusa van a beavatkozásnak, a csontdeficit mértékétől függően. Kis mértékű csontpótlást lehet többnyire az implantálással egy időben is végezni, viszont a nagyobb mértékű csontfeltöltést az implantációt megelőzően kell megoldani, amit hat hónapos csontosodási intervallum követ. Csupán ezután végezhető el a műgyökér beültetése.
A beültetését követően mintegy 3-4 hónap szükséges az implantátum csonttal történő integrációjához, ezt követően felépíthető rá a fogpótlás. Szakmai és egyéni szempontokat figyelembe véve, többféle koronatípus közül lehet választani. A cirkon koronák nyújtotta esztétikai előnyök megkérdőjelezhetetlenek, főként frontfogak esetében (betehetem az esetbemutatást? ), de a minőségi fémkerámia koronák is tartós, megbízható eredményt nyújtanak. Az implantátum kilökődése ritka jelenség. Miért? A jól működő fogászati implantátum, mind funkcióját, mind esztétikáját tekintve nagyon közel áll a természetes fog érzetéhez.
Később félévente, sőt, ha a pótlás már 1-2 éve bent van és gyulladásmentes, akkor évente egyszer is elég kontrollra menni. Természetesen az ideálisan hathavonta kivitelezett dentálhigiéniai kezelés ről ekkor sem feledkezhetünk meg, hiszen lepedék bármilyen, a szájüregben található kemény felszínen meg tud tapadni, legyen az saját fog, fogtömés, művi pótlás! " – magyarázza a szakember. Még ennél is ritkább jelenség az ún. "késői sikertelenség", amikor a megfelelően csontba rögzült, sokáig tökéletesen működő, stabil implantátum körül alakul ki gyulladás. Ennek leggyakoribb oka a fogpótláson megtapadt, el nem távolított fogkő, amely ínygyulladást, illetve a fogpótlás alatt is megtelepedve az implantátum körüli szövetek gyulladását okozza. A hosszú időn át fennálló szöveti gyulladás végső soron a csontállomány fogyását is eredményezi. Az implantátum körüli csontfogyás nem egyik napról a másikra történik, így csak hónapokon át kezeletlenül hagyott periimplantitis következménye lehet. Vagyis a szakmailag jól kivitelezett pótlás mellett a rendszeres kontroll is nélkülözhetetlen.
Ez pedig nem ritkán letakaríthatatlan és gyulladást okozó felrakódást okoz a fogimplantátumon. Ami további ínyvisszahúzódást és csontveszteséget, előbb-utóbb pedig akár az implantációs fogpótlás elvesztését okozza. A kár ilyenkor tetemes. Mivel a visszahúzódott csont helyén az eredetihez képest sokkal kevesebb csont marad. Ezért nem elég a fogbeültetéstől újrakészíteni az implantációs fogpótlást, hanem az elveszett csontot is pótolni kell. Ez pedig nemcsak szakmailag, hanem anyagilag is nagyobb ráfordítást jelent: sokba kerülhet… A megoldás? Cikkünk következő részében erre keressük a választ. Ha a cikk elnyerte a tetszését és úgy gondolja, hogy másnak is hasznos lehet, kérjük ossza meg! Mivel a FaceBook jelenlegi üzletpolitikája miatt az itt leírtak ún. egészségügyi információk és másképp nem terjeszthetőek. Köszönjük! #fogimplantátum #fogbeültetés #fogorvos #fogászat #fogpótlás #csontpótlás #Kecskemét Megosztás Kapcsolódó cikkek 2022: fogimplantátum, fogbeültetés… Hírek, érdekességek Hagyomány, hogy a kecskeméti Dent-A-Lux Fogorvosi Rendelő akcióval lepi meg a pácienseket.
2 Generációs Ház Eladó, 2024